Jaj, hát azt meg nem is mondtam, hogy találtam egy illusztris fődrukkert Radnóti Miklós személyében!
Ő már 1932-ben fölfedezte a fekete fiúkat körüllengő géniuszos aurát, amely rettenthetetlen erőt és elsöprő menetelést ígér. Radnóti ugyan költőileg egyszerűsítve csak "néger proletárok"-at emleget, de az avatott értelmező bizton tudja, hogy itt a versbéli szubjektum félreérthetetlenül az elefántcsontparti csatársor romlott nyugati védelemmel meg nem torpantható előreviharzását énekli meg halhatatlanul.
Gazellacsapat menekült régen Tüskésre ijedt majom hangja Guggoltak a csöndben alant a faluk, (...) Sok négereken hízott teli karaván És a legény száján kivirágzott (...) Lemászott a lány, hogy jött a legény, Nézd, csókkal szegem be harci ruhád, Indúlt a legény és kiáltott Sírt a lány és ment a legény; Jó nagyot szakajtott, Őszült a fa otthon és őszült Szertefutottak és összefutottak, Szervezkedtek és dárdákat vertek, bokorban kígyók fütyörésztek és 1932 |
