Az elefántcsontparti válogatott széles körben ismert (szégyellje magát!) megnevezése az Elefántok, ami nem csupán az ellenfelet sötét lelke bugyráig megrettentő cím (ld. Hannibal ante portas és a fejvesztve menekülő henye rómaiak), hanem frappáns módja, hogy elkerüljék az Oranjéval való végzetes összetévesztést, lévén a két válogatott meze meglehetősen hasonló színekben játszó, vö. a lenti videó narancsos képkockáit.
(Még el sem kezdődött a vébé, de én már a hazai sportblogtörténelem leghosszabb mondatával áldozok az Elefántoknak!)
Mert mégis micsoda malőr volna, ha valaki Arjen Robbent elefántcsontparti illetőségűnek vélné, hát nem?
Nos tehát, még mielőtt az elkövetkezendő posztokban megtárgyalnánk az Elefántok vébéig vezető diadalmas útját, vébétizenegyének tagságát, Drogba nejének háziasszonyi képességeit, az ország himnuszát és a szövetségi kapitány kinevezésének legutóbbi botrányait, szögezzük le:
a Sötét Ló stábja a vébé egész ideje alatt időt és fáradságot nem kímélve törekszik arra, hogy bejegyzéseiben visszatüköződjék Hegyi Iván vitriolos stílusa, Zombori (szül. Talián) Sándor eszeveszett sármja és Vitár Róbert politikai korrektsége! (Az utóbbiról jut eszembe: önök tudták, hogy Elefántcsontpart soha sem viselt háborút Magyarországgal szemben, sőt, területi követelésekkel sem lépett fel soha?)
Előzetesül pedig vessék szemeiket a trailerre, amivel a BBC népszerűsíti VB-közvetítéseit, illetőleg bebizonyítja, hogy a szivárvány jelenségét elbűvölő artisztikummal képes ún. filmes nyelven fölidézni.
Dübörögjetek, Elefántok, dübörögjön a foci!